Az arany, mint jellegzetesen sárga nemesfém már az emberi történelem kezdete óta ismert, a köztudatban leginkább fizetőeszközként, illetve ékszeralapanyagként tartják számon. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy az aranytartalmú készítmények egyes ízületi betegségek esetében is működőképes terápiás lehetőséget nyújtanak, a fogorvoslásban pedig nemesfémtermészetéből adódó reakcióképessége, nem allergén jellege, valamint viszonylag könnyű formálhatósága miatt jelentős a szerepe.

A nanotechnológia robbanásszerű fejlődésének, az emberi elme számára szinte felfoghatatlanul kicsiny szemcsék megjelenésének köszönhetően ugyanakkor új alkalmazási területek nyílnak meg az arany előtt. Segítségével olyan reakciók válnak láthatóvá, amik idáig rejtve maradtak a hagyományos mikroszkópos eljárások számára, vagy nem voltak tanulmányozhatóak kellő részletességgel.

Ebben a munkában jelentős szerep jutott egy magyar kutatónak, dr. Csapó Editnek, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársának.

Tevékenységét a „L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért" ösztöndíjjal ismerték el, ennek apropóján kérdeztük kutatásáról, illetve annak hasznosítási lehetőségeiről. Tovább a teljes cikkhez »

Forrás: origo.hu